Ezüst
Mint az arany, ezüst egyike a világ legrégebben használt fémeknek, amit ékszerek készítésére használnak.Az ezüst jele AG. Fém, ami nem fakul, inkább fényesebb lesz a hordása során. Ezüst ékszerek csillogása változik attól függően, hogyan ötvözték és polírozták. Ez lehet egy tükörfényes csillogást vagy egy lágyan fénylő megjelenés, amikor matt vagy csiszolt a felület. Az ezüst népszerű választás bizonyos féldrágakövekhez;borostyánhoz, vagy türkizhez, mivel kiemeli a gazdag színeket.
Túlnyomó részt a legnépszerűbb opció ezüst ékszerekhez a 92,5 százalékos tisztaságú ezüst, mely más fémekkel ötvözött, általában rézzel.Sterling ezüst az egyik legrégebbi ötvözet, ami még használatban van.
Erősen tükröződő és képlékeny, tükrökön keresztül az evőeszközökön át mindenre használták, de az egyik legmaradandóbb felhasználása, a személyi díszítés. Öntésre csak ötvözetei alkalmasak. Tiszta állapotában rendkívül lágy, könnyen megmunkálható, viszont puha, könnyen kopik. Leginkább rézzel szokás ötvözni, ez nagymértékben növeli szilárdságát, miközben az ötvözet egészen 50% ezüsttartalomig megtartja fehéres, az ezüstre jellemző színét.
Ezüst jellemzői
Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levő kén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani. Az olvadék lehűlése közben, az ezüst megszilárdulásakor az oldott oxigén erőteljesen fröcskölve szabadul fel.
Az áramot az összes ismert elektromos vezető közül a legjobban, még a réznél is jobban vezeti. A legalacsonyabb fajlagos ellenállású fém. Drágasága miatt mégis viszonylag keveset használnak belőle az elektrotechnikában. A második világháború rézhiány idején elektromágneseket készítettek belőle az urán dúsításához.
Az ezüst hővezető- és fényvisszaverő-képessége minden más féménél jobb; utóbbi tulajdonsága miatt már az ókorban is tükröket készítettek belőle.
Az ezüst a természetben meglehetősen gyakori, színállapotban azonban ritkán található nagyobb mennyiségben, bár találtak már mázsás darabokat is a német Érchegységben és Norvégiában, Kongsbergben. Több ezüstércet ismerünk, a legfontosabbak: az argentit, mely 87 % ezüstöt tartalmaz, főleg Mexikóban, Nevadában bányásszák; pyrargyrit, főleg az Egyesült-Államokban található; fakóérc vagy tetraedrit.
Gyógyhatás
Már Hippokratész is feljegyezte az ezüst gyógyító és betegségmegelőző hatását. A föníciaiak ezüst edényekben tárolták az ivóvizet, bort, ecetet, hogy megvédjék azokat a romlástól. Az 1900-as évek elején ezüstpénzt tettek a tejes edényekbe, hogy meghosszabbítsák a tej eltarthatóságát. Az első világháború idején ezüstvegyületeket használtak fertőzések megelőzésére. Széles körű használata az antibiotikumok felfedezésével kiment divatból.
A természetes gyógymódok újra felfedezésével, az ezüst, mint csíraölő szer iránt is megnőtt az érdeklődés. Nyílt sebek kezelésében (főleg égési sebek esetén) ezüst-alginátot használnak fertőzések elhárítására (az alginátok tengeri hínárból kivont biopolimerek). Újabban egyes cégek háztartási gépeiben, ezüst-ionos fertőtlenítő van beépítve (a mosógép az utolsó öblítő vizébe ezüstionokat adagol, hogy a ruháknak hosszabb időre baktériumölő hatást adjanak; de hűtőszekrényekben is használják hasonló célra).
